Budapest

Érdekes kis szösszenet a kedves kis csajtól.

Sajnos mégsem ártatlan a szennyeződés a Dunában.

Beszámolók szerint a Dunában talált haltetemek szinte biztos, hogy nem csak a Marcalból származnak.

Az egyik érintett halfaj, a kecsege nem él a Marcalban, a Dunában viszont igen - ha nem is sok. A WWF szerint az 1985-ös mennyiséghez képest a felére esett vissza a nemes halak száma a hazai természetes vizekben, a legjobban épp a kecsegék állománya esett vissza.

Szakértők szerint a "csekély mennyiségű" Dunába áramlott vörösiszap-csóva a higulás miatt Budapestnél már csak 8,1 pH-értékű.

Pontosan annyi, mint egy újszülötté.

 Egyszer volt, hol nem volt, volt egy ház, melyben már több híresség is lakott, s még több egyszerű, jószívű ember.

A zebra, az egy pizsamás ló, csíkos ló, vagy röviden: csík-ló.

A gyalogátkelőhely, na az meg a zebra. Mindennapi talpalávalónk.

Van valami grafikusan kedves abban, hogy útjainkon ilyen csíkos valamin megyünk át - ha van persze - egyik oldalról a másikra.

Átmegyünk?

Bár egyre kevesebb helyen van már utca-, vagy más néven kockakő (ennek egyik alváltozata még a macskakő), azért még gyönyörködhetünk szépségében.

 Pletykák terjednek arról, hogy Tarlós István, az új főpolgármester - sokakkal együtt - szintén nem találja igazán jól sikerültnek a jelenlegi városligeti 56-os emlékművet.

Bár Tarlós már korábban is fellépett cenzorként illetve esztétaként, egy ilyen döntés nyilván nem egyszemélyes ízlésen alapul, hanem széles társadalmi egyetértésen. Elméletileg.

Kioktatás és hatalomfitogtatás a portástól? Még mindig itt tartunk?

A pesti belső udvarokról állítgatok össze egy anyagot, és a TIT Bródy S. u. 16-ban levő udvarát is tervbe vettem.
Benézek a nyitott autóbejárón át, szép rózsák ládákban a falon, nahát, gondoltam, ez szép, ezt érdemes lenne. Szépen sétálok befelé, amikor a portásfülke "magasságába" érek, rámszól a szakember: "Mit szeretne?"

"Jó napot, az udvart szeretném megnézni."

"Nem lehet... meg hogy gondolja, csak így bemegy?!" 

"Nem tudtam, hogy nem szabad bemenni."

Mit csinál egy gerillaművész önkormányzati választások idején? Hát persze, saját üzeneteivel "dobaj fel" a plakátokat. Így egyrészt ironikussa teszi azokat (v.ö. polgárpukkasztás), másrészt persze privatizálja a felületeket - ámde nézzük!

("Diszklémer", szóval ne legyen félreértés: részemről véletlen, hogy elsősorban Fidesz-plakátokon találtam ezeket, a "művész" szándékát nem ismerem. Se pro se kontra nem érdekem egyik párt sem. Ha valaki lát ilyesmit más pártok plakátján, küldje be, kiteszem!)

Szemfüles fotoriporterünk természetesen épp a helyszínen volt, amikor - több hónapi építkezés és területrendezés után - átadták a közönségnek a Fővám tér megújult belső oldalát.

Aki járt már itt érgebben is, emlékezhet, hogy volt már itt benzinkút, senki földje, egyszerű kis terecske, szemétlerakó stb. Úgy tűnik, most határozott elképzeléssel vitték végig a tér megújítását. Ha minden részletével nem is értek egyet, mindenképp dicséretes, hogy igényesen és gyalogosbarát módon rendezték a területet.

Most van rajta játszótér is - ahonnan szép kilátás van a Gellért-hegyre valamint a hídfő-házakra -, fák, virágok, padok, szökőkútak. Tulajdonképpen minden, amit egy "korszerű" tértől elvárunk.

Picit lehetne 'szociopetálisabb' (erről majd nemsokára írok egy posztot), kicsit diszfunkcionálisnak érzem a nagy üres területet a közepén, nem hiszem, hogy  ott sok ember ácsorogna majd - bár ez a régen még természetes időtölté meghonosodhatna újra éppenséggel. Picit több fű vagy virág még elfért volna, és a padok lehetnének közelebb egymáshoz, hogy az emberek beszélgessenek. Mondjuk a lehetőség nyitva van apróbb változtatásokra.

Kérdés persze, hogy a mellette levő Anna Café nem fog-e apránként "rámászni" a térre - meglátjuk, mondaná az öreg vak Zsiga bácsi.

1887.10.01-én a Nyugati pályaudvar és a Király utca között elindult Budapest első villamos-járata.

Pontosabban ezen a napon csak egy próbaüzem történt, ez alapján engedélyezték a járatot. Utasokat november 28-ától szállított.

A villamos-közlekedés nagyon új dolog volt még, az első működő villamos járművet mindössze 8 évvez azelőtt mutatták be, és Európa-szerte a megelőző egy-két évben indultak villamosvnalak.

A megállók a következők voltak: Nyugati, Szondy utca, Oktogon, Oktogon II., Király utca. (Az ember elgondolkodik, hogy ilyen rövid távolságra - pláne azzal a sebességgel - igazából mi értelme volt villamosra várni? No de a nagyvárosi, pesti ember szereti az újdonságokat, a kényelmet és a vidámságot.)

Az áramot eleinte nem felsővezetékről, hanem a sínek alól, a sín alá lenyúló áramszedővel kapta.

Későbbi fejlemény ugyan, de jellegzetessége volt sokáig a pesti villamosoknak a felirat: "A padlóra köpni tilos!"

Egy befektető a belvárosi Bécsi utca történelmi épületeit elbontásával építené fel a Zeppelin névre hallgató 16 szintes üveghotelt .

A Fiatal Műemlékvédők Egyesülete és a Váralja Szövetség ezért (politikailag semleges) figyelmeztető, tiltakozó demonstrációt tartott ma (2010. szeptember 30-án, csütörtökön) 17 órától az V. kerületi Polgármesteri Hivatal épülete előtt (Erzsébet tér 4.).  

Végérvényesen megsemmisülne a Belváros történelmi aurája, ha megvalósulna a Zeppelin megaberuházás - állítják a tiltakozás szervezői. Az üzleti épület öt meglévő ház helyére kerülne, közülük 3 műemléki jellegű épület. A házak bontása heteken belül megtörténhet.

A megmozduláson mintegy 80-100 ember vett részt (köztük több építész is), a megjelentek beszédet olvastak fel.

A megmozdulás szervezői petíciót kívántak átadni az V. kerületi polgármesternek, de a Polgármesteri Hivatal dolgozói szerint erre nincs mód; ugyanakkor állítólag a polgármester úr "tud a dologról".

Várhatóan további tiltakozó megmozdulásokat fognak tartani, a cél az épületek megmentése.

Miközben a jövőt fürkésszük, kell a múltba is néznünk, perspektívát csak úgy kaphatunk.

Most, hogy új főpolgármestere lesz a városunknak, ismerjük meg valamennyire a kezdetét ennek az intézménynek, azaz ismerjük meg Budapest első polgármesterét, és tevékenyégét. Többek között az is kiderül, hogy a 20 évnyi polgármesterkedés nem példanélküli, kérdés persze az, hogy mi a tartalma, és mi az eredménye a sokévi bizalomnak.

Bár főpolgármesteri státusz 

már akkor - 1873-ban - is létezett, annak inkább reprezentatív szerepe volt, a város gyakorlati vezetése a polgármester kezében volt.

Számok

Kamermayer Károly Pesten született 1829. május 14-én ( és Abbáziában hunyt el 1897. június 5-én).

Az 1860-as évektől ismert és népszerű várospolitikus volt, elsősorban közegészségügyi feladatai voltak (többek között a Közvágóhíd létrejötte).

Budapest egyesítésekor, 1873-ban (október 25-én, a Vigadó kistermében) nagy többséggel választották meg polgármesternek. 

További három terminust is kitöltött a pozícióban: 1879-ben, 1885 -ben és 1891-ben is újraválasztották. 

Tehát 23 éven át (1873-tól 1896-ig) állt a főváros élén.

Látható eredmények

Nevéhez fűződik a város új, korszerűbb közigazgatásának kiépítése, a hivatalok, ügyosztályok munkájának beindítása, az új kerületi elöljáróságok megszervezése. 

Korszerűsíttette a városi közúthálózatot, a víz- és csatornahálózatot. 

Polgármestersége alatt a következő intézmények és épületek születtek:

a New York Palota (Kávéház), a városligeti Műjégpálya, a Magyar Állami Operaház, a Népszínház, a Vígszínház, Műcsarnok, számos fővárosi templom, a Károlyi palota, az Újpesti Felső összekötő vasúti híd, a Boráros téri Alsó összekötő vasúti híd, az ugyancsak a Boráros téren álló Elevátor-ház (ez lényegében egy raktározó és a különböző szállítási eszközök - hajó, vasút - közti átrakodó épület volt), a Pesti majd a Budai Tornaklub.

Felvilágosult, a korral haladó politikusként felismerte, hogy a főváros fejlődésének egyik fontos eleme a kereskedelem: az első kereskedő-iskola Budapesten 1886-ban jött létre.

A  nevéhez fűződő egyik legnagyobb beruházás a központi vásárcsarnok, a mai Fővám téri nagycsarnok (I. sz. Vásárcsarnok) megépítése. 

Ebben az időben Budapest Európa leggyorsabban fejlődő metropolisza lett: az 1869. évi 16. helyről 1900-ra a 6. helyre futott fel.

(Valójában mindhárom Károly - Ráth Károly, Kamermayer Károly, Gerlóczy Károly - a városnak csaknem negyedszázadon át hivatalban maradó, legendás vezetője volt.)

1931. szeptember 25-én mutatták be a Royal Apollo moziban "A kék bálvány" c. filmet, mely az első magyar hangosfilm volt.

Szereplői közt találjuk Jávor Pált és Gózon Gyulát, akik ezt követő filmjeikkel váltak a színpad után a moziközönség számára is sztárokká.

A filme túl nagy sikert nem aratott - elsősorban témája miatt -, ezzel együtt mérföldkőnek számít természetesen.

Kérdés: Hol működött a Royal Apollo, és mi volt később a neve?

Elnézést mindenkitől, megkaptam ugye ezt a blogot, és nagy lendületet is vettem - majd kitört rajtam egy durva köhögős megfázás, levegőt is alig kaptam.

Úgyhogy bocs a szünetért, úgy tűnik, most már gyógyulok meg.

Mint bizonyára tudjátok a legtöbben,
<b> Szeptember 22-én, 18:30 és 19:30 között a pesti Nagykörúton </b>, a Jászai Mari tér és a Petőfi híd budai hídfője között a Critical Mass szervezésében Kerékpáros felvonulás lesz.

A dolog a KRESZ betartásával zajlik majd tervek szerint, de mivel sokan lesznek, mindenki figyeljen oda magára is meg a másikra is.

Még ne vessük bele magunkat a kulturális élvezetekbe, előbb lakassuk jól a gyomrot.

Hol vannak azok a helyek, ahol valóban olcsón tényleg jóllakik az ember?
Egyetemisták, iparosok, főiskolások, kollégisták, állásnélküli festők és biciklifutárok nagy szakértői ennek a témának, persze a legjobb tippek nyilván a kommentekben lesznek (hajrá!).
Elsősorban persze a hagyományos, régimódi helyeket szeretjük, nem a rohanó gyorsbüféket - bár egy falafel pitában nem rossz választás még a pesti gyomornak sem (szeretjük a keleti ízeket).

Kezdjük azzal, hogy régi kedves budapesti "mukásszokás" hentesnél reggelizni.
Ez egy nagyon emberi dolog, illetve, férfiembri dolog (nőt nagoyn ritkán látok íly módon reggelizni). Ugye, a friss sült hurka, vagy kolbász. Na, az egy királyság. Mellé egy szelet kenyér és egy uborka, és kész a császári reggeli - még a pénzügyminiszter sem él jobban.

És micsoda biztonságtudat, hogy az emberrel együtt étkeznek a korai órában még néhányan, kábé ugyanazt. Van valami nyugodt méltóság ebben, az élet élvezete, az ízek és órák szeretete, hagyománytisztelet és lelki épülés. 

Na meg persze jól is lakik az ember, nagyjából 250 Ft-ért.

(Folyt. köv.)
 

Kinyitottam ezt a blogot. Csinálom gőzerővel.

Minthogy  élesben megy a szerkesztése, kvázi "realtime" láthatod, ahogy születik/épül. :)

Örömmel fogadok beküldött anyagokat Budapestről! 

Mityu