A Városliget megújításáért
Különbözőek vagyunk, de van egy közös jövőképünk Budapestről. Egy élhető és barátságos, az örökségére és az innovációira egyaránt büszke magyar fővárosban szeretnénk élni. Ott, ahol a múlt értékei és a fejlődés egymást erősítik, ahogy az történt a Pest, Buda és Óbuda egyesítését követő évtizedekben, a főváros máig ünnepelt fénykorában, amikor Budapest Európa egyik legnagyszerűbb metropoliszává vált.
Mi, akik aláírjuk ezt a nyilatkozatot, támogatásunkról biztosítjuk azt a kulturális, parkfejlesztési és építészeti programot, a Liget Budapest Projektet, amelynek révén a saját legjobb hagyományai alapján újul meg az évtizedek óta elhanyagolt Városliget: több és értékesebb zöldfelülettel, gazdagabb rekreációs kínálattal, kibővülő sportolási lehetőségekkel, felújított régi és világszínvonalú új, kortárs épületekkel, a végre méltó otthonhoz jutó Új Nemzeti Galériával, Néprajzi Múzeummal, Közlekedési Múzeummal, megújuló Szépművészeti Múzeummal, a kibővülő Állatkert nagyszabású Pannon Parkjával, a megújult Cirkuszművészeti Központtal, az újjáépített, a gyermek- és ifjúsági színjátszás célját szolgáló Városligeti Színházzal és a Magyar Zene Házával.
Támogatjuk, hogy a Városliget visszanyerje régi fényét és újra a város legszebb parkja legyen, ahol - nemcsak Magyarországon, de egész Európában egyedülálló gazdagságban – immár több mint száz éve egy rendkívül sokrétű kulturális és rekreációs intézményi hálózat szolgálja a Ligetbe látogatókat, megteremtve a kultúra, a szórakoztatás és a zöldfelületi kikapcsolódás egyenértékű jelenlétét és egyensúlyát.
Budapestnek sok arca van, ahogyan mi is számos dologban különbözünk egymástól. Ez így jó, és ez is erősíti a várost. Egy dologban azonban mindannyian egyetértünk: szeretjük a városunkat, szorgalmazzuk a róla és érte való párbeszédet, a fejlődés igenlését és az időtálló hagyományok tiszteletét. Hiszünk abban, hogy vannak választásokon átívelő, mindannyiunk, a jelen és az eljövendő generációk érdekét szolgáló, felelős fejlesztési programok. Meggyőződésünk szerint a Liget Budapest Projekt is ezek közé tartozik.
Aknay János, Kossuth-díjas festőművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnöke
Bachman Gábor, Kossuth-díjas építész
Bajai András, a Richard Wagner Társaság elnöke
Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója
Baldaszti Péter, üzletember
Balogh Balázs, Széchenyi-díjas építész
Bánáti Béla, építész
Batta András, Széchenyi-díjas zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanára
Barsiné Pataky Etelka, mérnök
Bodó Sándor, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke
Bogányi Gergely, Kossuth-díjas zongoraművész
Bognár Attila, az A38 Hajó vezetője
Böszörményi Nagy Gergely, a Design Terminal ügyvezetője
Budha Tamás, képzőművész
Czére Andrea, az MTA Művészettörténeti Bizottságának tagja
Csókay Gergely, fesztiválalapító, Budapest Essentials
Dubrovay László, Kossuth-díjas zeneszerző
Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum igazgatója
Fekete Péter, Jászai-díjas rendező, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója
Freund Tamás, Széchenyi-díjas neurobiológus, az MTA alelnöke
Garas Klára művészettörténész, akadémikus, a Szépművészeti Múzeum volt főigazgatója
Gerszi Teréz, Széchenyi-díjas művészettörténész
György Péter, esztéta, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója
Gőz László, a Budapest Music Center igazgatója
Hámori József, Széchenyi-díjas agykutató, akadémikus
Hartvig Lajos építész
Ilona Keserü Ilona, Kossuth-díjas festőművész
Ittzés Mihály, zenetudós, zenepedagógus
Jurecskó László, művészettörténész
Kelemen Barnabás, Kossuth-díjas hegedűművész
Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója
Keserü Katalin, Széchenyi-díjas művészettörténész
Kiss János, Kossuth-díjas táncművész, a Győri Balett igazgatója
Kiczenkó Judit, irodalomtörténész
Kokas Katalin, Liszt-díjas hegedűművész
Kósa László, néprajzkutató, akadémikus
Konok Tamás, Kossuth-díjas festő- és szobrászművész
Kócziánné Szentpéteri Erzsébet, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum volt főigazgatója
Lakatos Márk stylist, jelmeztervező
Lantos Csaba, közgazdász
Marton Éva, Kossuth-díjas operaénekesnő, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusa
Martinek János, olimpiai és világbajnok öttusázó
Mihályi Gábor, koreográfus, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője
Masát András, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem rektora
Máth István, a Budapest Sport Iroda ügyvezető-versenyigazgatója
Merkely Béla, szívsebész
Mezey Katalin, Kossuth-díjas író
Mécs Károly, Kossuth-díjas színművész
Miklósa Erika, Kossuth-díjas operaénekesnő
Mőcsényi Mihály, Kossuth- és Széchenyi-díjas tájépítész
Murádin Jenő, művészettörténész
M. Tóth Géza, Oscar-díj jelölt fimrendező
Nagy Béla, városépítész
Novák János, a Kolibri Színház igazgatója
Pados Gábor, az acb Galéria vezetője
Paládi-Kovács Attila, Széchenyi-díjas néprajzkutató, akadémikus
Palugyai István újságíró, a Tudományos Újságírók Klubja örökös tiszteletbeli elnöke
Papp Regina, a We Love Budapest főszerkesztője
Petrányi Zsolt, művészettörténész
Perneczky Géza, Széchenyi-díjas művészettörténész, képzőművész
Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója
Pottyondy Péter, Ybl-díjas építész
Rátóti Zoltán, a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója
Rockenbauer Zoltán, művészettörténész
Romics Imre urológus, egyetemi tanár
Sándor Szandra, divattervező, a Nanushka alapítója
Schrammel Imre, Kossuth-díjas iparművész
Skardelli György, Ybl-díjas építész
Szabó Milán, sífutó olimpikon
Szekeres Pál, háromszoros paralimpiai bajnok
Szuper Levente, jégkorongozó,
Alexander Tolnay, képzőművész, művészettörténész
Tompa Anna, rákkutató, egyetemi tanár
Török Jolán, a Nemzeti Táncszínház volt igazgatója
Vásáry Tamás, Kossuth-díjas zongoraművész
Vass László, műgyűjtő
Vidnyánszky Attila, Kossuth-díjas rendező, a Nemzeti Színház igazgatója
Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója
Zsidai Zoltán Roy, gasztronómus, üzletember
Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas táncművész, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője
